2010. május 17., hétfő

Kedvenc palacsintareceptem mostanában

Az utóbbi hetekben régi bevált receptek új verzióit kísérletezem ki, egyébként egyáltalán nem direkt. Az alábbiakban a régi jó, hagyományos Horváth Ilona-féle szakácskönyv klasszikus receptjét fejlesztettem tovább. Ne is próbáljátok meg utánam csinálni, az egyik elemi összetevővel ugyanis csak én rendelkezem.
Hozzávalók kb. 12 darabhoz (ez a szakácskönyvben áll így, nekem még sose sikerült annyit sütnöm belőle):
1 db néhány hetesre érlelt hipercuki ded
15 deka liszt
1 tojás
csipet só
cukor ízlés szerint, a ded édessége nem pótolja
3 dl tej
1 dl ásványvíz
kevés olvasztott vaj
olaj a sütéshez

Elkészítés:
1. A ded-et alvást színlelő állapotában kiságyába helyezzük.
2. Beizzítjuk a tűzhelyet a bébiőrt.
3. Egy darabka vajat beteszünk egy kis edénybe és felolvasztjuk.
4. Benézünk a hálószobába, konstatáljuk hogy a ded alszik. Elmerengve nézzük hogy milyen cuki.
5. A megégett vaj szagára visszarohanunk a konyhába és újabb darabka vajat kezdünk felolvasztani.
6. Egy tálban kézi habverővel összekeverünk mindent, kivéve az olajat.
6a. opcionális: a tojás feltörése után dedhangokat hallunk, tojásos kézzel berohanunk hozzá, visszatömködjük a cumit a szájába. Szívinfarktust kapunk hogy most tuti szalmonellát kap amely csak nála halálos lefolyású lesz, úristen, a nyers tojás. Ha lenyugodtunk, visszatérünk a konyhába.
7. Fél másodpercenként kémleljük a bébiőr kijelzőjét, amely nem mutat ded-aktivitást. Időnként megrázogatjuk, az elemek a helyükön vannak-e, működik-e egyáltalán ez a szar.
8. Beizzítjuk a tűzhelyet és rátesszük a palacsintasütőt, kevés olajat öntünk bele.
9. Merőkanállal beleöntjük az első adag tésztát.
10. A bébiőr vizuálisan és akusztikusan jelez.
11. Bazmeg, bazmeg kiáltást hallatunk, úgyis egyedül vagyunk. Ja nem. Fohászkodunk hogy ne ez legyen a ded majdani első szava. 
12. Berohanunk a dedhez, megnyugtatjuk.
13. Kidobjuk az elégett tésztát.
14. Újabb adag olaj és tészta következik.
15. Ha megsült ez egyik oldala, átfordítjuk és készre sütjük.
10-es pont ismétlődik
16. Rutinosan lehúzzuk a serpenyőt a tűzről majd lásd 12-es pont.
17. De akkor mi ez az égett szag?
18. Lerántjuk a forró kerámialapra dobott konyharuhát a lángrakapás előtti utolsó pillanatban, megakadályozva ezzel ezen recept, valamint a szakács és a ded számos utódja létrejöttének megvalósulását.
10-15 pontok tetszés szerint ismétlődnek, míg a tészta el nem fogy.
19. Megállapítjuk, hogy az elkészült ehető példányok egy szoptatós anya kalóriaszükségletének töredékét fedezik, nem beszélve az anya férjéről.
20. A palacsintát töltelék nélkül befaljuk.

3 megjegyzés:

Rozix írta...

ez nagyon jó vót :)))

a-chick 2.0 írta...

nem teljesen a fantázia szülötte:))

Viki írta...

hihihi...ez nekem is nagyon tetszett!! De de csak egyik szemem nevet, mert pont ma adtam elő egy egészen hasonlót, szülinapi zabpelyhes csokitorta-sütés címen.. a sütést végül félbe hagyva, alvását a mellkasomon befejező(folytató?) gyerekkel... ;-)