népfőiskola

Egy vezető beosztásban dolgozó stresszelt családapa, két álmatlan orosz énekesnő, egy gyomorbajos lány, egy udvarias tikkes idegbeteg srác, egy terhes kismama, egy lusta pikkelysömörös férfi és egy pszichológus. Hogy mi a közös bennünk? Mindannyian beiratkoztunk a stuttgarti népfőiskola egy népszerű stresszoldó technikát ismertető esti tanfolyamára. Illetve a pszichológus, ő nem iratkozott be, ő tartja a tanfolyamot. A magyar kifejezés - népfőiskola - hallatán nekem egy szocialista, ötvenes évekbeli intézmény ugrik be, ahol a munkásosztály gyermekei nyolc óra munka után igyekezhettek bepótolni az érettségit, illetve egyéb tudás birtokába kerülhettek (politikai indoktrináció mosta át agyukat lágyan). Namost, a népfőiskola (németül Volkshochschule, azaz VHS) itt No-ban egyáltalán nem ilyen. Ez egy szinte minden kisebb-nagyobb városban működő, nagyon is élő dolog, ahol mindenféle képzés, tanfolyam megtalálható, sokkal kedvezőbb árakon mintha egy magániskolába mennénk. Tanulhatunk mindenféle nyelvet, táncot, harcművészetet, de kínálnak szinte mindent, ami egy tanfolyam keretében illetve csoportos formában elsajátítható vagy űzhető. Az egészséggel kapcsolatos témájú foglalkozások árát - pedig már amúgy sem túl drágák - sok esetben vissza is téríti a betegbiztosító. Mindenféle kor- és társadalmi osztályból jönnek emberek a tanfolyamokra, az önképzés, önművelés igénye jelen van. A népfőiskolák részben állami támogatással működnek, és pontosan betöltik azt a funkciót amit a nevük takar: széles rétegek számára elérhető ismeretterjesztés, mindenféléről ami kívül esik akkreditált képzéseken vagy a hivatalos oktatási rendszeren. Jórészt semmiféle jelentkezési korlát nincsen, előképzettség nem szükséges a tanfolyamok látogatásához. Mondjuk nyilván nem fogok beiratkozni egy haladó japánra amikor nem tudok egy szót se (jó, a nyelvek meg más témák esetén, ahol van értelme, vagy több szint van, ott biztos van valamiféle előzetes szelekció). Sőt mi több, ha én oktatni szeretnék valamit és látnak benne fantáziát, van rá igény akkor odamehetek és felkínálhatom magam mint oktató. Témája válogatja hogy mihez milyen szaktudás szükséges, az oktatás színvonalát ugyanis igyekeznek magasan tartani, ügyelve a hitelességre. A népfőiskola tehát az igényes kereslet és kínálat találkozása bármely oktatható témában, de semmiképpen sem kóklerek, sarlatánok gyűjtőhelye és zakkant exhibicionisták álcázott fóruma (bár azért gondolom, becsúszik egy-egy ilyen figura ide is).
A népfőiskola csak egy példája No-ban a civil szféra virágzásának, ami nekem nagyon tetszik. A sznobok persze ezt is leszólják, hiszen sokkal menőbb egy drága nyelviskolában tanulni mint itt, vagy egy wellness-stúdióba járni jógázni háromszorannyiért. Azért a "nép" szócska egyik fő asszociatív fogalompárja a n. emberek fejében is a "plebejus". Ugyanakkor nem tudom, megéri-e sznobnak lenni ha ugyanaz a termék valahol jóval olcsóbb, szerintem nem, a tudatos fogyasztás kultúrjavak esetében sem árthat meg.