2009. július 9., csütörtök

U-Day mínusz 2 hónap

Németül a költözés Umzug. Mi úgy szeptember 15 körül szeretnénk költözni, ezért nevezzük a mostani időpillanatot U-Day mínusz 2 hónapnak.
Ez tehát még csak a kezdet. Mi is várhat ránk?
Tudni kell, hogy N.országban nagyon élénk a lakásbérletek piaca, ami egyrészt annak köszönhető hogy az emberek nagy része bérel és nem tulajdonol (ez pedig a magas ingatlanáraknak és a bérlők erős jogi helyzetének köszönhető), másrészt pedig elég erős a munkahelyváltás miatti mobilitási hajlandóság, tehát teljesen normális hogy az emberek költöznek ide-ode, keresztül-kasul az országban.

Most egy igazán felkapott és jó környékre költözünk, ami azt jelenti, hogy vsz. egy tényleg jó lakásra sok jelentkező lesz és közülük kell méltónak bizonyulnunk a bérleti jog elnyerésére. Az előszűrés sokszor már telefonon megtörténik, az (általában) ügynök hallhatóan szemrebbenés nélkül megkérdezi foglalkozásunk, pontos jövedelmi helyzetünk, nemi betegségeinket szociális alkalmazkodóképességünk mértékét satöbbi. A szociális alkalmazkodóképesség a gyermekek és háziállatok számának szorzatával fordítottan arányos. A dohányzás újabb 10 pont levonás a képzeletbeli pontszámból. Ebből a szempontból tehát (egyelőre) jó esélyekkel indulunk, tiszta szerencse az is, hogy nem hordok fejkendőt és nincs akcentusom.
Tulajdonképpen a fajtatiszta állatokhoz hasonlóan, bevezethenének egy olyan rendszert, hogy "bérlő-kiskönyv" amely tartalmazná az adott személy mint bérlő teljes pedigréjét, úgymint "2004. szeptember elsején a szomszéd gépkocsibeállóhelyéből elfoglalt 5 négyzetcentimétert" és hasonló kihágások.
Csodálkozom is, hogy ebben az országban, ahol a hétvégi telkeken a sövényméret nem haladhatja meg a másfél métert (plusz kb. 500 egyéb szabály amely a növények elhelyezkedését, a vetemény arányát a dísznövényhez stb. regulázza), ez még senkinek sem jutott eszébe. (Jó, persze, az adatvédelmi biztosok korában ez azért még itt sem túl valószínű.)
Sajnos a túlkereslet miatt van az is, hogy itt a bérlőnek kell fizetnie az ügynököt, a jutalék általában a havi bérleti díj 2-2,5-szöröse.
Jó hír viszont, hogy az állásváltoztatás miatt költözés költségei itt teljes mértékben levonhatóak az adóalapból.

Hétvégén megyünk nézni az első néhány lakást. Rutinosabb ismerőseinktől kaptunk néhány tippet:

1. Ha idősebb hölgy a tulajdonos, mondjuk azt hogy patikus/orvos gyermekei vagyunk, és nemsokára megörököljük a papa praxisát. Abszolút megbízhatóságot, biztos egzisztenciát sugalló tény. Hátránya, hogy onnantól a reumagyógyszerének receptjeit ránk bízza. Amennyiben összefutna apáinkkal, tanítsuk be őket néhány jól csengő latin kifejezésre, kezük kérgességét fogjuk a kerti munkára amellyel kompenzálja a gyógyszertárosi munkát.

2. A megbeszélt megtekintési időpontra öltözzünk ki. Nem öltöny-nyakkendő-kiskosztüm, de hanyag eleganciájú ruházat jól látható márkanevekkel előnyös lehet, ápolt frizura, teniszkönyok jó cipő magától értetődő kell legyen. Azért ne keltsünk túl intellektuális benyomást sem, ez riasztólag hathat ("ezek majd túljárnak az eszemen!"). Mosolyogjunk sokat, érdeklődjünk a közelben található golfklubokról.

3. Ha fizetésünk, állásunk nagyanyánk lábmérete után érdeklődnek, felháborodás, és a "mi közöd hozzá?"-attitűd helyett szemrebbenés nélkül, angyali mosollyal közöljünk egy hatalmas összeget és valami (még hihető) magas állást.

4. Mindenképpen hosszú távú szándékainkról biztosítsuk a tulajdonost (ügynököt), előnyös ha félhangosan tervezgetünk a lakásnézés közben, hogy "majd 30 év múlva itt milyen jó lesz, ideteszem a karosszéket" stb. Amúgy a felmondási idő (a bérlő részéről, a bérbeadó ugyanis itt N.országban nem mondhat ám fel csak úgy) 3 hónap és nincsen kötelező bérleti idő.

A költözés és költöztetés technikai részleteiről a következő posztban írok majd, illetve beszámolok az első néhány lakásról.

3 megjegyzés:

bitxəšï írta...

"a jutalék általában a havi bérleti díj 2-2,5-szöröse."


Az szép! Szerencsére nekem csak 40 százalékot kellett fizetnem..

a-chick 2.0 írta...

Japánban? Az se semmi. Nem nagyon hasonlítható ez a magyar viszonyokhoz...

bitxəšï írta...

Itt elég nehéz egy külföldinek lakást bérelnie, mert a főbérlők nincsenek oda értük. Ennek oka, hogy a külföldiek többsége nem nagyon beszéli a nyelvet, nem ismeri a szokásokat és házibulikat is tart-utóbbi itt nem szokás.
A legtöbb helyen a foglalón kívűl ún. "hálapénzt" is kell fizetni, ennek összege néhány tízezertől akár százezer jenig is terjedhet.

Nekem mázlim volt, mert pont olyan főbérlőt fogtam ki, akinek nem kell hálapénzt fizetni, és ráadásul a külföldieket is jobban bírja. (a házban lakik egy kínai is és mintha koreaiak is lennének)